Zsinatok a Csanádi egyházmegyében a 19–20. században

A Csanádi egyházmegyében 1790 után két szinódus megtartására került sor 1821-ben, illetve 174 évvel később, 1995-ben. 1848-ban a háborús események, míg a két világháború között a nagy méretű területi veszteségek és az egyházmegyei központ újjászervezésének feladatai miatt nem tartottak egyházmegyei zsinatot. Az 1821-es szinódus a késői jozefinizmus időszakában ült össze, célja a nemzeti zsinatra való felkészülés, tágabb értelemben a társadalomban terjedő erkölcstelenség és elvallástalanodás megakadályozása volt. Az 1848-ban megtartott espereskerületi üléseken a papság jelentős része az egyház reformja mellett szállt síkra. Az egyházi és a politikai hatalom szétválasztását, a püspökök szabad választását és az egyházmegye alkotmányos kormányzását követelték. 1995-ben a kommunista diktatúra öröksége és az átalakuló társadalmi közeg határozta meg az egyházi gyülekezet tárgyalásait. A Szeged-Csanádi Egyházmegyében főként a szentségekre és a világiak pasztorációba történő bevonására összpontosítottak. A kötetben közölt forrásokat Zakar Péter egyetemi tanár az OTKA NK 83799 program keretében válogatta össze úgy, hogy azok hozzásegítsék az olvasót a fentebb tárgyalt problémák jobb megértéséhez.