Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–1418)

A Zsigmondkori oklevéltár III. kötetének előszavában az érdeklődő részletes tájékoztatást kap az oklevéltár 1411-1420. évi kéziratának történetéről, valamint Mályusz Elemér kéziratának kiegészítéséről, az általa követett oklevél- és adatszelektálási szempontokról, s arról, hogy a III. és IV. kötet esetében ezektől milyen esetekben tértünk el. Az V. kötet készítésénél két ponton tovább enyhítettük az erős adatszelektálást. Az egyik újítás az volt, hogy a hiteleshelyekhez intézett királyi parancsok és más hivatalos megkeresések kivonatainak utolsó mondataként a kijelölt királyi, nádori stb. emberek névsora olvasható eredeti latin alakban a vagy szócska szinonimáinak elhagyásával és az esetleges filius szó rövidítésével: f. - Ivan K. Tkalcic: Monumenta histórica episcopatus Zagrabiensis című munkájának folytatását jelentő, 1992-ben Zágrábban megjelent V. kötete ugyan okleveleit teljes terjedelemben közli, az oklevelekről regeszták helyett mégis a már elkészült kivonatok kerültek a kötetbe. Ezt továbbra is a mü nehéz elérhetősége indokolja. E kötetben újítást jelent, hogy a birtokhatárok leírása valamennyi esetben teljes eredeti szöveggel olvasható, amit a régészek és helytörténészek méltánylandó igénye indokol. A gyakorlat azt mutatja, hogy A felhasznált levéltári források IV. kötetbeli közlési módja megfelel az igényeknek, így ezt meg a Könyvészeti források és rövidítések eddigi jegyzékét az időközben szükségessé vált kiegészítésekkel és módosításokkal (források előfordulása, őrző levéltárak nevének megváltoztatása) adjuk. A VI. kötet munkálataiban is meghatározó szerepet játszott Szent Györgyi Mária, aki a Zsigmondkori oklevéltárat örökre elhagyni kényszerült. - Az oklevéltár 1997 szeptemberétől új munkatársat kapott Tóth Norbert személyében, akit mint fiatal diplomást három éves szerződés köt a Zsigmondkori oklevéltárhoz, s akinek feladata, hogy teljes munkaidőben közreműködjék az oklevéltár VI. és VII. kötetének munkálataiban.

Budapest, 1999. május

Borsa Iván