Zsigmond és kora a művészetben 1387–1437/Kaiser Sigismund und seine Zeit in der Kunst [kiállítási vezető]

"A Luxemburgi és a főurak

Luxemburgi zsigmond, mint legtöbb országában gyökértelen, jövevény más királyokhoz képest különöse ki volt szolgáltatva a vezető főuraknak. Első látásra tudomásul vette ezt, vagyéppen velük sodródott politikai kaladokba. Mégis hosszú magyarországi uralma azt mutatja, hogy időnként lazítani akarta a tőlük való függést, igyekezett kicserélni környezetét. Ehhez segítette jó érzéke, a főúri csoportok összeforrottságát gyengítő ellentétek, eltérő érdekek, kötődések felismerése. 1387-ben Stibor vajda és Kanizsai János főpap volt a hatalmi köre. A lengyel származású Stibor a magyarországi meggyökerezéshez szüksége sbirtokokat zsigmondnak köszönhette (felvidéki falvak, majd várak sorra), felvidéki vármegyék főispánja, majd erdélyi vajda lett. Rokonát, Stiborkát hátszegi várnaggyá emeltette. háláját megmutatta Zsigmond elfogatásakor, mint aki egyedül mondott le rangjáról. Nápolyi László kalandja ellenében Stibor hadvezéri érdemeket szerzett. Igazi magyarrá mégsem eltt, 1414-ben bekövetkezett halála után Krakkóban temették el."