Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez

Jelen kötet a METEM által publikált sorozat harmadik darabja, amely egy több éves kutatási terv jegyében a hódolt Magyarország katolikus egyházi intézményrendszerének történetét kívánja bemutatni. A török megszállta országrész magyar világi intézményeinek (állami és földesúri adóztatás és birtokigazgatás, nemesi vármegye, mezővárosi és falusi önkormányzatok, parasztvármegye) működését kutatók gene-rációi vizsgálták, az egyházi struktúrákra viszont sokkal kevesebb fi-gyelem jutott. A szerző egyháztörténeti terepvizsgálatainak ez a kötete az Alföld középső és keleti részének katolikus egyházi intézményrend-szerét mutatja be: a kalocsai érsekség, a váci és a váradi püspökség, il-letve az alföldi katolicizmus egyik legfontosabb központja, Kecskemét török kori egyházi históriájával ismerteti meg az olvasót. A török ura-lom alá került országrészek közül a leginkább az Alföld viszonyait is-merjük, ennek ellenére a katolikus egyház alföldi működésének bemu-tatása számos újdonsággal szolgál a téma kutatói számára is. A vizsgált intézményeknek a kecskeméti ferenceseket leszámítva a török korból nem maradt fenn levéltáruk, ezért a kötet forrásait öt ország huszonöt levéltárából és kéziratgyűjteményéből kellett összegyűjteni, a katolikus egyház török kori alföldi tevékenységének tablója végül az apró adatforgácsok összeillesztéséből kerekedett ki. Molnár Antal 1969-ben született Székesfehérvárott, budapesti egyetemi tanulmányok után Szegeden és Párizsban doktorált. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa. A METEM Könyvek sorozat részeként látott napvilágot Püspökök, barátok, parasztok címmel a szegedi ferences kolostor török kori történetéről írott munkája, illetve A Katolikus egyház a hódolt Dunántúlon című könyve.