Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Szeged [Várostörténeti atlasz]

Ár:
7.500 Ft
Cikkszám: 978-963-08-9999-4
Elérhetőség: RENDELHETŐ

Leírás és Paraméterek

Kiadványunk a Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat újabb darabja, amely a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság (Commission Internationale pour l’Historie des Villes) „Európai Városok Történeti Atlasza” kutatási programjának keretében készült. A vállalkozás 1968-ban indult, és a várostörténet-írás új formájaként az egykori térképeket, azok adatait, a városok topográfiai jellemzőit emeli be a kutatás körébe. A korábbiakban ugyancsak készültek egyes várostörténeti monográfiákhoz topográfiai vizsgálatok, ezeket azonban az esetlegesség jellemezte. A Nemzetközi Várostörténeti Bizottság alapos tudományos kutatások után készült ajánlásai és programja azonban elmélyültebb és az összehasonlító várostörténeti kutatást elősegítő vizsgálatot és elemzést tesznek lehetővé. A leghosszabb ideje tartó és igen széles területre kiterjedő történészi munkába (40 éves késéssel) Magyarország is bekapcsolódott. 2010-ben megjelent Sopron atlasza, amelyet Sátoraljaújhely követett 2011-ben. A várostörténeti atlaszok munkálatainak előtörténetét dióhéjban Szende Katalin írja le a Sopron atlasz bevezetőjében. Kubinyi András akadémikus elhunyta után ő vette át a vállalkozás témavezetését, és immáron a második OTKA (K 81568) pályázat elnyerésével vezeti, irányítja és segíti a munkát. Szeged, Kőszeggel, Miskolccal, Péccsel, Váccal és Buda 1686 és 1848 közötti fejlődését bemutató 2. kötetével került be a második körbe. A Szeged történeti atlasz jelentőségét a helyi használhatóság mellett az adja, hogy alföldi városról először jelenik meg feldolgozás. Szeged egyrészt olyan város, amely a nyugati típusú városok közé sorolható. A két folyó: Tisza és Maros összefolyásától nem messze az átkelőhelyet őrző vár mellett burgusok, majd további lakott helyek, elővárosok alakultak ki, amelyekbe környező falvak olvadtak be. A Szegedre érkező hospesek kiváltságokat kaptak a királytól már a 13. század 40-es éveiben. Kiváltságaikat folyamatosan bővítették, 1498-ban az előjogok összességét megerősítő kiváltságlevelet kaptak a királytól. Másrészt kiterjedése egészen alföldi jellegű, külterületének határa egyes helyeken ötven kilométerre húzódott a várostól, amely sajátos gazdálkodási forma kialakulását tette lehetővé. Kétparti várossá a 19. század során fejlődött. Mindez jól kiolvasható az atlasz egyes részeiből. Az atlasz szerkezete a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság ajánlásának felhasználásával alakult ki. A város topográfiai változásait bemutató tanulmányok Ferdinand Opll professzor 2012-ben közzétett javaslatát követve korunkig követik az eseményeket. Ugyanezt a felfogást követi az Adattár ott, ahol az elődök eredményei lehetővé tették, sőt számos esetben kutatásokra került sor az adatsorok kiegészítése érdekében. A tanulmányok és az Adattár esetében számos új kutatási eredményre jutottunk, amelyek építészek, városrendezők és történészek számára egyaránt felhasználhatók. Ugyanez a helyzet a térképtáblák esetében. Az A sorozatban elkészült az 1:2500 méretarányú georeferált alaptérkép (Giba Antal 1841–1844 térképe alapján) az eredeti feliratok fenntartásával. A város környékét ábrázoló lapokat az I. és II. katonai felmérésből vettük át. A topográfiai fejlődési fázisokat részben az alaptérképre vetítve ábrázoljuk. A jelenlegi állapotot egy hatályos topográfiai térképpel és egy kinyomtatott légi felvétellel mutatjuk be. A város területi kiterjedése miatt a fázistérképeket 1:10.000 léptékben készítettük el. A B sorozat tematikus térképei a város szociotopográfiai és városmorfológiai viszonyai közé nyújtanak betekintési lehetőséget, a szegedi városi lét egy-egy szeletét tárják elénk. A C sorozat térkép-reprodukcióinak egy része tudósi elképzeléseket követve vezet a múltba, más részükön a korabeli veduták, városlátképek valós és valótlan elemeit böngészhetik az érdeklődők. A képek és fotók pedig a kor hangulatát adják vissza, amelyben készültek. A kísérő kötet tanulmányainak rövidített változatát angol nyelven is közreadjuk.

Műfaj történettudomány
ISBN 978-963-08-9999-4
ISSN 2498-7166
Sorozat Magyar Várostörténeti Atlasz 3.
Szerkesztő Blazovich lászló – Balia-Nagy Judit – Horváth Ferenc – Kelemen Gábor – Kratochwill Mátyás – Máté Zsolt – Szemerey Anna – Szerdahelyi Péterné – Takács Máté
Kiadó Csongrád Megyei Honismereti Egyesület
Kiadás éve 2014
Kötés típusa papírtok
Oldalszám 150
Nyelv magyar, angol
Méret B4 243 x 336
Tömeg 1670 g