Scriptores Rerum Hungaricarum. I–II.

...Mi is valójában az SRH? Az SRH kétségtelenül a háború előtti történettudomány monumentális vállalkozása. Tekintélyével és anyagilag egyaránt támogatta az Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat s az akkori kultuszminiszter is, aki történetesen éppen a forráskutatásban múlhatatlan érdemeket szerzett Hóman Bálint volt. A két kötet a tudománytörténetben elsőként öleli fel (hozzávetőleg) mindazokat az Árpád-korban (vagy kevéssel azután) Magyarországon keletkezett latin nyelvű, elbeszélő jellegű szövegeket, melyek a 11–12. századi magyar történet legfontosabb forrásai, s amelyek nemcsak történeti források, hanem irodalmi emlékek is egyben. Már Holub József kiemelte a kötetekről a magyar történettudomány vezető folyóiratában írott recenziójában, hogy a források egy korpuszban történt közzététele a korábbiakhoz képest mérhetetlenül kényelmesebbé tette a velük való foglalatoskodást, hiszen akkoriban is már mintegy öt évtizedes, ritka kiadásokat kellett használniuk a kutatóknak. Ráadásul az SRH az úgynevezett kritikai kiadás igényei szerint készült, vagyis amíg a korábbi forrásközlések egy vagy legföljebb néhány kódexet vettek figyelembe a szöveg megállapításához, az új editio az egyes szövegeket a teljes kézirati állomány összehasonlítása alapján bocsátotta az érdeklődők rendelkezésére.

Függelékkel és utószóval bővített reprint kiadás (1938).