Régészet madártávlatból

A ​20. században szárnyát bontó légirégészet magyarországi fejlődését sokáig hátráltatta a politikai helyzet, de az 1990-es években végre felröppenhettek a gépek, hogy madártávlatból szemléljék az ország régészeti örökségét.
A szakmai felzárkózás és a légi felderítések néhány intézményben, nyugati kutatók segítségével indultak meg. A pécsi műhely alapjait a római határvédelem magyarországi szakaszát légirégészeti módszerekkel is kutató Visy Zsolt teremtette meg, de a gyűjtemény jelentős hányada a német légierő pilótájából légirégésszé lett Otto Braasch magyarországi repüléseinek köszönhető. A légirégészet roncsolásmentes kutatási módszerként manapság régészeti lelőhelyeink felderítésében és állapotának vizsgálatában, épített örökségünk megfigyelésében, felmérésében és népszerűsítésében játszik kiemelt szerepet.
Kötetünk a Pécsi Légirégészeti Téka első húsz évének eredményeiből válogatva több száz, mindeddig közöletlen légi felvételen és a kutatások hátterét bemutató fejezeteken keresztül ad ízelítőt a hazai, majd Erdélyre is kiterjedő légirégészeti kutatások történetéből.