Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században

Jelen könyv kézbevételekor a Dávidházi Péter és Gyáni Gábor vezetésével 2013 szeptemberében Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon címmel indult projekt harmadik tanulmánykötetével ismerkedhet meg az olvasó, amelyben a kutatócsoport által életre hívott két konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá érlelt változatai olvashatók. A Ferenczi Attila és Bollók Adám által szervezett, 2014. december 2-án, A nemzet szolgálatában. A magyarországi 19. századi ókor- és koraközépkorkutatás nézőpontjai címen megrendezésre került műhelykonferencia előadásai elsősorban arra keresték a választ, miképpen befolyásolta a 19. században a nemzeti gondolat a magyarországi tudományosság érdeklődési körének és önmeghatározásának fejlődését az ókor és a kora középkor vizsgálatának különféle területein. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság által 2016. augusztus 22. és 27. között Pécsett megrendezett 8. Nemzetközi Hungarológia Kongresszuson Kulturális nacionalizmus és nemzetállam-építés Magyarországon a 19. században címen megtartott panel keretében pedig a nemzeti tudományosság intézményrendszerének kialakulását, a tudományok nacionalizálódását, valamint a nemzeti azonosságtudat különböző formában való megjelenését helyezték a szervezők és az előadók a középpontba. Habár az e két ülésszakon elhangzott előadások témái első pillantásra igencsak szerteágazónak – esetleg kifejezetten széttartónak – tűnhetnek, éppen e sokféleség emeli ki a projekt tagjai által elemzett problémakör jelentőségét, mutatva, hogy a nemzeti tudat megszilárdulásához milyen sok művészeti- és tudományág képviselői tudtak kisebb vagy nagyobb mértékben hozzájárulni.
A kötet éppen ezt szem előtt tartva Gyáni Gábor – a kutatócsoport programjának keretet adó – tanulmányával indul, a kulturális nacionalizmus perspektíváját a nemzeti történetírás példáján keresztül mutatva be. A történetírás nemzeti jellegének formálódásában ugyanis egyszerre jelentkezik a kultúrnacionalista identitásteremtés és a nemzeti azonosságtudat ápolása, amelyek aztán más és más mélységben érvényesülhetnek a szüntelenül változó történeti kontextusok közepette. Gyáni a kérdés árnyalt megközelítésében értékeli a történeti tudatban (is) megnyilatkozó kultúrnacionalizmust, a történetírásban és a nemzeti identitásban jelentkező megkerülhetetlen jellemzőket, továbbá a nemzeti keretek között folyó történeti megismerés tudományos gyakorlatait.