Leírás és Paraméterek
Az 1945 utáni évek kormányainak újabb kötete látott napvilágot. Nagy Imre első kormánya 1953 közepe és 1954. január közepe közötti időszak anyagait fogja össze, vagyis az 1955. április 18-ával végződő Nagy-kormány rövidebb szakaszát 1072 oldalon. A szerkesztés korszerűsödött a sorozat többi kötetéhez képest: jobban megfelel alapfunkciójának, nevezetesen a böngészésnek. A dokumentumkötetek feladata ugyanis mindig ez, különösen az ilyen testületek munkáját bemutató exkluzív kiadványoké. A közreadás levéltárosok, történészek és esetleg egyetemi hallgatók számára megkönnyíti a munkát, vagyis az olvasónak nem kell elzarándokolnia a levéltárba, hanem csak le kell vennie a könyvespolcról és meg kell találnia a keresett részeket. Megszerzéséhez el kell látogatni a Magyar Országos Levéltárba vagy a megyeiekbe, hiszen vonalkód és ár nincs is rajta. Talán kivételesen középiskolában is használható, esetleg a fiatalok meg tudnak ismerkedni az ötvenes évek eleji minisztertanács munkájának mikéntjével, vagy a jegyzőkönyvkészítés technikájával. A kötet tehát megkönnyíti a böngészést, például a névmutató mellett tárgymutatóval is rendelkezik. (A tárgymutató egyben a földrajzi neveket is tartalmazza.) A tartalomjegyzék mellé helyezi a napirendi jegyzéket, és kettős oldalszámozást kapott, a láblécben a kötet, a fejlécben az ülések jegyzőkönyveinek – hangsúlyos – számozásával. Emellett hozza a minisztertanács röpszavazással született döntéseinek jegyzékét. A tradíció az aprólékos jegyzetelésben és a mellékletek válogatásában mutatkozik meg. Ez követi a korábbi kötetek, a két elhunyt kiváló levéltáros, Szücs László és G. Vass István fáradhatatlan munkájának metódusát. (Maga a sorozat a mostani társszerző, Gecsényi Lajos korábbi országos levéltári főigazgató kezdeményezésére halad lassanként előre, ami szintén elismerésre méltó nagy teljesítmény.) A jegyzetapparátus egyrészt pótolja a jegyzőkönyvek mellékleteibe nem férő előterjesztéseket. Ez pontos és részletes ismertetést követel meg, aminek a két szerző megfelel. Másrészt el kell juttatni az előterjesztést a végleges határozathoz, rendelethez vagy törvényhez, illetve törvényerejű rendelethez, vagyis a könyvtári forrásokhoz. Ez nemcsak a Magyar Közlönyt vagy a Határozatok Tárát, hanem a Szabad Népet és a Szabad Földet is jelenti. Ha a határozat nem nyilvános, akkor marad az ismertetés. Végül a jegyzetek egyéb apróbb tájékoztató bejegyzéseket is tartalmaznak, mondjuk, amikor hiányzik a levéltári anyagból egy-egy irat. Például 1953. július 23-án tárgyalt a kormány a tanácsok főfelügyeletéről, de előterjesztés nincs mellékelve, bár egy kis cédula jelzi, hogy 1981. március 16-án emelték ki, mert Gáspár Sándor kérte el az anyagot, és persze nem adta vissza. Vajon minek kellett neki egy közel harmincéves előterjesztés, és vajon hova került? Szintén a sorozat tradíciójának része, hogy a nevek nincsenek megjegyzetelve. Ezzel messzemenően egyetértek, hiszen az ismertebb személyek lexikonokban és a Wikipédián megtalálhatóak. Másrészt valamennyi nevet nem lehet életrajzzal ellátni, végül vannak, akik nagy nehézségek árán megírhatók, de ez az így is többéves munkát elhúzta volna további legalább egy esztendővel. Az egyetlen kivétel az 1953. július 24-i ülés, ahol egy szovjet tanácsadó, bizonyos N. M. Ricskov volt jelen, és hozzá is szólt az ügyészségről szóló napirendhez.
Műfaj | történettudomány |
ISBN | 978-963-88382-7-8 |
ISSN | 0073-4055 |
Alcím | 1953. július 10. – 1954. január 15. |
Sorozat | A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 57. |
Szerkesztő | Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos |
Kiadó | Magyar Nemzeti Levéltár |
Kiadás éve | 2018 |
Kötés típusa | Keménytábla védőborítóval |
Oldalszám | 1072 |
Nyelv | magyar |
Méret | B5 165 x 235 |
Tömeg | 1283 g |