Művészettörténeti tanulmányok Tóth Sándor emlékére

A kötet szerzői a magyar középkori művészettörténet egyik legkiválóbb kutatójának, az egyetemen évtizedeken keresztül tudósok sorát nevelő, 2007-ben meghalt Tóth Sándornak állítanak emléket. Egyszersmind arra a kérdésre is választ kívánnak adni, hogy a jelenlegi nem túlzottan kedvező időben jut-e még elegendő figyelem, erő és kitartás a múlt kutatására, vannak-e aktuális és érdekes témái, általában véve van-e mondanivalója a mai magyar művészettörténet-írásnak. Válaszuk, amely kihallatszik soraik közül, egyértelműen pozitív, annak ellenére, hogy a korán eltávozott mester hiánya nyilvánvalóan nem pótolható. Amint Marosi Ernő fogalmaz a kötet zárszavában, „Tóth Sándor azért hiányzik, mert jelenléte a 20. század utolsó harmadában a magyar középkorkutatás és -oktatás egyik legfontosabb feltétele volt.”