Mindenki vágyik a tudásra, de az árát senki sem akarja megadni

A címben szereplő Iuvenalis-idézet nagyon érzékletesen mutatja be, hogy már évszázadok óta mily nehézségeket okoztak a tanulásra rakodó költségek. Fizetni kellett ugyanis a tan- és vizsgadíjat, néha könyveket kellett vásárolni (a könyvnyomtatás előtt meglehetősen drágán), és ha a diák egy lakhelyén kívüli iskolát látogatott, pénzbe került az oda- és visszaút, a szállás, az étkezés, esetenként a ruházkodás is. Nem egy esetben a tanulás ideje alatti jövedelemkiesést is figyelembe kell venni a kiadások kérdésének boncolgatásánál. Jelen kötet az első olyan nagyobb arányú vállalkozás Magyarországon, amely a középkori és kora újkori tanulás pénzügyi hátterét elemzi. Abból a meggondolásból ajánljuk a kedves olvasó figyelmébe e kilenc esettanulmányt tartalmazó kötetet, hogy az oktatás anyagi alapjának vizsgálata nem egy jelentéktelen történetírói feladat. Hiszen a financiális lehetőségektől és azok kihasználásától függött, hogy hányan, hol és mennyi ideig tanul(hat)tak a felsőoktatásban, amely nemcsak a művelődés-, hanem a társadalomtörténet szempontjából is egy jelentős kérdés. Ugyanis sokak számára a tanulás a társadalmi felemelkedés majdhogynem egyedüli eszközének számított, másrészt a kiművelt emberfők száma és minősége egy egész nemzet sorsát befolyásolhatja. A tanulmányokban felmerült problémák pedig rávilágítanak arra, hogy már az ókortól kezdve mind a mai napig ugyanazok a kérdések (hogyan, miből és hova?) foglalkoztatják a tanulni vágyó fiatalokat és hozzátartozóikat egyaránt.