Mezővárosi oklevelek

A mezővárosok és falvak önkormányzati testületéinek kiadványait (okleveleit és leveleit) a középkori Magyar Királyság területén összefoglalóan, a teljesség igényével mindeddig nem vizsgálták. Munkám ezt kívánja pótolni: egy forrástípust, pontosabban kiadványtípust, a késő középkori mezővárosok és falvak által kibocsátott okleveleket veszi számba, mutatja be és elemzi országos léptékben. A mezővárosi oklevelek ugyan magáról a mezővárosról nem adnak, nem is adhatnak teljes képet, de a vizsgálat legalább abban segíthet, hogy az egyes darabokat egymás mellé téve jobban felismerhessük keletkezésük esetleges belső összefüggéseit és ezeket más városokkal, más régiókkal, sőt országos viszonylatban is összehasonlíthassuk. Ekként különböző hivataltörténeti, önkormányzat-történeti, gazdaság- és társadalomtörténeti jelenségek figyelhetők meg; a jogi írásbeliség és a gyakorlat normaképző hatására épülő megoldások tanulmányozásával az írásnak, az oklevéladásnak az eliten kívüli társadalmi szerepe válik érzékelhetővé, illetve végső soron a mezővárosi irattermelést is be lehet illeszteni a többi korabeli íráskultúra (kancelláriai, hiteleshelyi, megyei) közé.
Érdeklődésemet a téma iránt még mesterem, Kubinyi András tanár úr keltette fel 2005 őszén a középkori mezővárosok témájában a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán tartott régészet szakos főkollégiumán. Ennek eredménye lett évek múltán az a doktori értekezés, amelyet Hivatali írásbeliség és ügyintézés a késő középkori magyarországi mezővárosokban, okleveleik tükrében címmel 2013-ban védtem meg, Kubinyi tanár úr halála után Tringli István témavezetésével. A dolgozat opponensei Draskóczy István és Nógrády Árpád voltak.