Mária-Enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár

Érdemes kitekintenünk a világegyházra is, amikor a Szűz Mária tisztelet kalocsai megnyilvánulásairól olvasunk. A 19. és 20. század katolikus szempontból Mária évszázada volt. Jelentős Mária dogmák születtek, a Szeplőtelen Fogantatás és Mária Mennybevétele, nagy Mária kegyhelyek nyíltak meg – Lourdes, Fatima, Labour Katalinnak adott magánkinyilatkoztatás csodás érmével, a szirakuzai könnyezés – hosszasan sorolhatnánk a Mária tisztelet világegyházi megnyilvánulásait. 1854. december 8-án, IX. Pius pápa Mária szeplőtelen fogantatását ünnepélyesen kihirdette, hittételként kinyilatkoztatta, hogy „az Istent szülő Szűz Mária kezdettől mentes volt az áteredő bűntől”. Ezt a hittételt szinte lényege szerint megismételte Szent Bernadett, ahogyan a neki megjelenő Szűz Máriától hallotta. Már az I. Vatikáni Zsinat tervbe vette Mária mennybevitelének dogmáját, ám Róma akkori megtámadott helyzetében a zsinat abbamaradt, és a dogma kihirdetése későbbre, 1950. november 1-jére tevődött át. A lourdes-i Szűz Mária megjelenése az egész katolikus világegyházban nagy örömet jelentett, ennek bizonysága, hogy még a falusi templomokban is megtalálható lett a lourdes-i barlang. 1950-ben azt a hittételt fogalmazták meg, amit a magyarok már Szent István korától vallottak. Sőt Szent István korona felajánlása és halála is erre az ünnepre esett. Ezt a hitigazságot az egész világon nagy ünnepélyességgel megtartották, még a kommunizmus uralma alá került országokban is a lehetőségekhez képest. De nem így az 1954. évi Mária évet, amikor is, Mária királynői méltóságát ünnepelte az egyház, ekkorra már a diktatúra alatt nyögő Magyarországon nagyon szerény emlékezés lehetett a jubileumi évről. Ez az ünnep folytatása a mennybevitel dogmájának, Mária királynői méltóságát ünnepli benne egyházunk. Az 1917-es fatimai megjelenésről sokan tudtak, kisebb kápolnák is épültek tiszteletére (Soroksár-Újtelep, ahol most egy gyönyörű modern templom épült), de éppen a fatimai üzenet kommunizmus bukását meghirdető volta miatt kevéssé lehetett ünnepelni. A 19. végén és a 20. század elején a katolikus lelkiség még töretlenül őrizte a hagyományokat, így a búcsújárást, a rózsafüzér imádságot, és az egyre ismertebbé vált lorettói litánia imádságát. A gyáripar lehetővé tette, hogy tömeges méretekben előállítsanak szentképeket Szűz Máriáról – sajnos sokszor giccseseket – és éppen a Szeplőtelen Fogantatás dogmája hatására a Madonna képek lettek gyakorivá, mint a bűntől mentes Szűz Mária eszményi megjelenítése. Korábban általában Jézussal együtt ábrázolták. A nép lelkében sokszor még a babonás tisztelet is továbbélt, erre volt egy későbbi bizonyíték, Erdélyi Zsuzsának az utolsó pillanatban – 1970-es évek elején – közreadott – Hegyet hágék, lőtök lépek népi imádságos gyűjteménye. Kezdő káplán korom szolgálati helyeinek egyikén, Tápiószecsőn voltam, amikor a püspökségről az a papi korona téma kijelölés érkezett, hogy gyűjtsük össze a még meglévő paraliturgiákat, különösen Szűz Mária tiszteletére vonatkozóan. Így jutottam el egy olyan idős asszonyhoz, akinek 72 féle rózsafűzére volt és itt nem magát a kegyszer 72-es számát értem, hanem a rózsafüzér különböző válfajait, amiben Szent Józseftől kezdve Szent Mihályig, apostolokon át sok mindent belefűztek. Ekkor még voltak hagyományos zarándoklatok, lovas kocsikkal és gyalogosan menve egy-két napra tervezetten. Ami ezután a 80-as évek végére teljesen megszűnt, örömmel tapasztaljuk, hogy új formában megújult.A II. Vatikáni Zsinat biblikus alapon foglalkozott a Szűz Mária alakjával, belehelyezte őt Krisztus és az egyház titkába. Úgy, mint Krisztus anyja és legjobb tanítványa és úgy, mint az egyház előképe, aki Jézust adja a világnak. (Egyházról szóló hittani rendelkezés) A II. Vatikáni Zsinat így mutatja be Máriát: „amint Jézus anyja a mennyben testileglelkileg immár megdicsőülve mintaképe és kezdete annak az egyháznak, amelynek eljövendő világkorszakban kell teljessé válnia, úgy ezen a világon a biztos világ és vigasztalás jeleként mindaddig világít az Isten zarándoknépe előtt, amíg el nem jön az Úr napja.”

Kalocsa, 2015. december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén

Dr. Bábel Balázs

kalocsa-kecskeméti érsek