„Köztes-Európa” vonzásában - Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére

Font Márta életútjának döntő része Pécs városához kötődik. Itt született 1952. április 28‐án, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután közel másfél évtizedes szegedi kitérő  következett. 1970–1975 közt a József Attila Tudományegyetem történelem‐orosz szakos hallgatója, majd később oktatója volt, ugyanis az egyetem Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén kapott tanársegédi állást. Alma materében szerzett bölcsészdoktori címet 1979‐ben „A XII. századi orosz‐magyar kapcsolatok kérdéséhez” c. disszertációjával, melynek témavezetője Kristó Gyula volt. 1983‐ban tért vissza szülővárosába, s a Pécsett meginduló egyetemi tanár‐ képzés egyik alapítója lett, az akkor még Tanárképző Karnak nevezett szer‐ vezeti egység Történelem Tanszékén. Szakmai karrierje ettől fogva szorosan egybefonódik a pécsi egyetemi történészképzés és a későbbi bölcsészkar históriájával. Mártával majdnem három évtizeddel ezelőtt itt találkoztam először 1983‐ban, mint az első egyetemi évfolyam hallgatója. Akkoriban még létezett olyan funkció, hogy „patronáló tanár”, s ő, nyilván nem véletlenül, a történelem‐orosz szakos csoportot kapta ebben a minőségben. Ez a funkció nem maradt meg pusztán a formalitások szintjén, és nem kizárólag az ügyes‐ bajos dolgokban nyújtott segítségben merült ki, hanem esetenként a velünk közösen szervezett kulturális programokban is. Font Márta már kezdettől fogva nem csak az oktatásból vette ki aktívan a részét, hanem a tudományszervezésből is: sokáig ő volt a tanszéken a Tudo‐ mányos Diákkört koordináló oktató. Ennek a tehetséggondozásnak köszön‐ hető, hogy egykori tanítványai közül ma már többen kollégái a Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéken, melynek 1995 óta megszakítás nélkül tan‐ székvezetője. Ha a jelenlegi állapotot tekintjük, akkor azzal a valószínűleg ritkán előálló helyzettel szembesülünk, hogy a tanszék oktatói gárdája közül mindenkinek tanára volt. Akár azt is mondhatjuk, hogy egy jó értelemben vett Hausberufung zajlott le az ő vezetése alatt az azóta eltelt időszakban. Ezt közös akadémiai pályázatok,  közösen írt kötetek,  együtt szervezett konfe‐ renciák fémjelzik. A tanszéképítés mellett természetesen nem feledkezhetünk meg tudo‐ mányos és tudományszervezői tevékenységéről, egyetemi valamint akadé‐ miai megbízatásairól, és persze a pályafutását kísérő  elismerésekről sem. 1990‐ben szerzett kandidátusi címet az „Orosz–magyar politikai kapcsolatok 1118–1240” című disszertációjával, 1997‐ben habilitált, 1998‐ban pedig egye‐ temi tanári kinevezést kapott. Az MTA doktora címet 2003‐ban nyerte e disszertációja „A keresztény nagyhatalmak vonzásában” címmel magyar, később pedig német nyelven is megjelent. Számos monográfiát publikált az Árpád‐kori magyar történelem, a Kijevi Rusz és a „Köztes –Európának nevezett” régió korai történetének tárgyköré‐ ben magyar, orosz, angol és német nyelven. Imponáló mennyiségű  tanul‐ mányt jegyez rangos külföldi kiadványokban, nemzetközi konferenciák, szimpóziumok meghívott előadója. Munkásságának hazai és nemzetközi elismertségét olyan díjak jelzik, mint a Széchenyi Professzori Ösztöndíj vagy az, hogy 2002‐ben a mainzi Akademie der Wissenschaften und Literatur levelező  tagjai közé választotta. Font Márta meghatározó személyisége a régió és az ország tudományos fórumainak és tudományos minősítő  testületeinek. Számos választott pozíciója közül íme egy rövid szubjektív válogatás: több éve vezeti a Pécsi Akadémiai Bizottság 2. számú szakbizottságát, tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság Bölcsészettudományi Bizottságának és Plénumának, az MTA Tör‐ ténettudományi Bizottságának, alelnöke a Magyar‐Orosz Történész Vegyes‐ bizottságnak. Mindezen megbízatások mellett az egyetemi közéletből is hosszú időn át aktívan kivette részét: 1998‐tól hét éven át a (J)PTE Bölcsészet‐ tudományi Karának dékánja volt, 2007–2010 közt pedig az egyetem rektor‐ helyettesi teendőit látta el.   Kedves Márta! Eddig tartott a nem „Régmúlt idők krónikája” (Poveszty vremennih let). Fogadd szeretettel e kötetet kollégáid és tanítványaid, hazai és külföldi pályatársaid és barátaid részéről! A tanszék munkatársai és a Történettudományi Intézet nevében kívánunk további pályádhoz töretlen erőt, egészséget és hasonló sikereket! Quid plura?

Sashalmi Endre