Komárom-Esztergom megye harangjai

Nógrád, Szatmár, Bereg és Zemplén után Komárom-Esztergom megye jelenlegi és az utolsó három évszázad folyamán megszólalt harangjairól kívánok beszámolni, amivel egyben egy fél évszázados adósságot igyekezek törleszteni. Még 1958-ban történt, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség felkért, írjam össze Komárom-Esztergom megye műtárgy jellegű harangjait. Tervbe vették, hogy összeállítják és kiadják a megye műemléki topográfiáját. Szükségesnek látták, hogy a harangállomány összeírását és kiértékelését e szakterülettel foglalkozó személy végezze el. Magam akkor a Magyar Nemzeti Múzeum őskoros régésze voltam, így ez a munka nem vágott a hivatali munkakörömbe, a munkatervembe sem vehettem fel. A közvetlen főnököm, Korek József, a múzeum adattárának osztályvezetője azonban hozzájárult ahhoz, hogy a feladatot elvállaljam és munkaidőben végezzem el. Így 1958 nyarán és őszén több héten át két-három napos kiszállások során vonaton, autóbuszon, de leginkább a saját kerékpáromon bejártam az egész megyét, megmásztam a templomtornyokat, a harangokat személyesen megtekintve gyűjtöttem össze az adatokat. Műtárgy jellegűeknek az 1867. évi kiegyezés előtt a kézműves mesterek által öntött harangokat tekintettem, ezért az azokon található minden feliratot betűhűen lemásoltam. Megmértem lehetőleg milliméternyi pontossággal az alsó átmérőjüket is. Fényképezési lehetőségem nem volt, így a díszítésekre, figurális domborművekre nem tértem ki. Ahhoz nem lévén képességem, hogy a harangok hangjának magasságát megállapítsam, ez szóba sem jöhetett.