Kijevtől Kalocsáig

Az 1919. október 23-án Győrben született Boba Imrét a II. vi-lágháború vihara messzire sodorta hazájától: rövid nyugat-európai kitérő után az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A Csendes-óceán partján fekvő Seattle városának egyetemén (University of Washington) szerzett tudományos fokozatot történelemből 1962-ben, majd ugyanennek az intézménynek lett a tanára. 1996-ban bekövetkezett haláláig ott dolgozott. Oktató- és kutatómunkája gyakorlatilag egész Közép-Kelet-Európa középkori történetét felölelte. Bobát elsősorban az orosz, a lengyel, a morva, a horvát, a cseh és a magyar történelem 9–10. századi problémái, ezen belül az állam kialakulásának, valamint a középkori állam és egyház viszonyának kérdései foglalkoztatták. Legnagyobb szakmai vihart kiváltó munkáját Morávia fekvéséről írta. Az eredetileg angol nyelven megjelent munkát később horvátra, németre és magyarra is lefordították. A jelen kötet egyfajta Festschrift, amellyel kollégái és barátai emlékeznek a neves tudósra. Ez az emlékkönyv azonban több szempontból is rendhagyó. Egyrészt „posztumusz” kötet, hiszen megjelenésére már csak jóval Boba Imre halála után kerül sor, másrészt pedig nem pusztán az ő tiszteletére készült tanulmányok kapnak helyet benne, amelyeket a Cirill-Metód-hagyomány és a Morávia-kérdés nemzetközileg elismert szakemberei írtak, hanem a saját munkái is. Mégpedig magyar fordításban. A kötetet személyes hangú megemlékezések zárják, amelyek segítségével felidézhetővé válik nemcsak a tudós és tanár alakja, hanem maga a mindig derűs és segítőkész ember is.