Hármas határok néprajzi nézetben/An Ethnographic Perspective on Tri-Border Areas

A nemzetállamok létrejötte és működése fontos kérdései a humán- és társadalomtudományoknak. A nemzetállamok alapját képező nemzeti identitás kitermelése, a nemzeti identitás és az etnikai identitás kapcsolata, az állam és a nemzeti közösség összekapcsolódása, az államban élő nemzetek heterogenitása és az ebből fakadó feszültségek, az állam és a nemzet történelmének összekapcsolása, megkonstruálása mind részletesen kutatott kérdéskörök. Ezekhez kapcsolódóan, bár kisebb intenzitással merült fel a határ és a határmentiség kutatásának igénye. A modernitás a nemzetállamok megteremtésével párhuzamosan együtt járt a nemzeti közösségeket elválasztó határok megteremtésével és intézményesülésével is. A nemzetek politikai határainak történetisége elválaszthatatlan a nemzetállamok történetiségétől, mivel a határok egyszerre jelölik ki a nemzetállamok politikai fennhatóságának kiterjedését, és helyezik el a nemzetállamot az azt körbevevő szomszédos nemzetállamok koszorújában. Ez pedig kérdések egész sorozatát indítja el. A nemzetállamok kiterjedése nem feltétlenül esik egybe a nemzeti közösségek térbeliségével, az etnikai, nemzeti és politikai határok közötti elcsúszások pedig feszültségeket gerjeszthetnek, amelyek igen gyakran a határoknál jelennek meg. A nemzetállamok határai (hiszen azok nemcsak politikai entitásokat, hanem közösségeket is elválasztanak) a másság jelentéseit is kitermelik, a mások és a mi újraértelmezésének sajátos terepeit adják. Továbbá az ilyen értelemben vett országok formálódása új kohézió és identitás kitermelésében is nagy szerepet játszott: az individuumot territóriumhoz kötötte az állampolgárság révén. A határokon való átjárás szabályozása az állam monopóliumává vált: megjelent az útlevél intézménye a 20. században, ami formalizálta az állampolgársági státust, a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, illetve lehetővé tette az idegenek, vagyis más nemzetállamhoz tartozó individuumok feltartóztatását a határnál, mozgásuk korlátozását vagy akár teljes kirekesztését, távol tartását is. A határ tehát mint földrajzi választóvonal geopolitikai entitás is egyben, ami szoros összefüggésben, kölcsönös egymásra hatásban áll az állam intézményével: jelzi az állam szerepét, súlyát, önmeghatározását, állampolgáraival való viszonyát és államközi jelentőségét.