Hármas határok néprajzi értelmezésben

2011-ben kezdtük meg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének égisze alatt a Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében címmel kutatásunkat az Országos Tudományos Kutatási Alap pályázati támogatásával. A négyéves projekt, éppen a Magyarországot elérő migránsválság kezdete előtt, 2015 júniusában zárult. A Néprajztudományi Intézet öt kutatójához csatlakozva más intézmények munkatársai is részt vettek a tudományos munkában. A vizsgálatok megkezdését azért határoztuk el, mert a rendszerváltozást követő két évtized olyan gyors változásokat hozott Kelet-Közép-Európa térségében, amelyek az országhatárok jellegét, minőségét, szerepét a legkülönfélébb módokon alakították át. Elég, ha arra utalunk, hogy alig negyedszázada még öt állammal voltunk határosak, most héttel, és az akkori öt ország közül csak Ausztria és Románia nem valamely felbomlott posztkommunista ország területileg is átalakult utódállama. Hiszen a Szovjetunió helyett Ukrajnával, Csehszlovákia helyett Szlovákiával, Jugoszlávia helyett pedig Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával lettünk határosak. Magyarország sokféle határral rendelkezik. Ausztriánál kezdődik az, amit hagyományosan Nyugatnak nevezünk. Ausztriával valamikor közös államalakulatba tartoztunk, később pedig szögesdróttal – vasfüggönnyel – zárták le a két ország közötti határt. Szlovéniával és Szlovákiával együtt léptünk be az Európai Unióba – ezek az országok a Schengeni Egyezmény tagjai is. Románia már EU-tag, de még nem lépett be a schengeni övezetbe. Ukrajna és Szerbia pedig még nem része az Európai Uniónak, így itt maradt mindvégig legerősebb a határellenőrzés. Amilyen kicsi tehát Magyarország, olyan sokszínű a határ menti világa: szinte minden szomszédjával más a kapcsolata, ami a határok mellett élő közösségek életét is nagymértékben befolyásolja. Főként arra voltunk kíváncsiak, hogy a hármas határokon az egyes közösségekre hogyan hatott a fentiekben vázolt átrendeződés, a határ menti települések kapcsolatrendszerének milyen kulturális, társadalmi és gazdasági dimenziói vannak. A kiterjedt néprajzi terepmunka és a három vizsgált hármas határ mindegyikén elvégzett 300-300 kérdőíves gyűjtés mellett nagy hangsúlyt fektettünk a vizuális adatrögzítésre, a fényképes dokumentálásra is.

Balogh Balázs