Győr és Moson megyék honfoglalás és kora Árpád-kori temetői és sírleletei

A Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleleteit bemutató korpuszsorozat keretein belül – a sorozat 2. köteteként Kiss Gábor tollából megjelent Vas megye leleteit közreadó monográfia után – ismét egy nyugat-dunántúli régió 10–11. századi anyagának közreadására kerül sor. E régió földrajzi kereteit két szomszédos Árpád-kori megye, Győr és Moson területe adja. Sajnos a két megye egymáshoz való viszonya – főképp az Árpád-kor első évtizedeit tekintve – kellőképpen máig nem tisztázott, a korszak kutatásában megtalálható annak gondolata is, hogy Moson megye legalább az 1030-as évek végéig Győr részét képezte. A megyék egységben történő tárgyalását tehát földrajzi elhelyezkedésük mellett ez a körülmény is indokolja. A terület pontos körülhatárolása azonban a ll. század folyamán korántsem egyszerű feladat, hiszen bizonytalan, hogy az egykori megyék milyen szempontok alapján kerültek kijelölésre. Az I. István (1000–1038) által létrehozott területi egységek határai a későbbiekben módosulhattak, s a határok pedig csupán a későbbi történeti korokban váltak pontosabban ismertté. A 10. századot illetően pedig e közigazgatási egységeknek természetesen még nyomuk sem volt, ám valahol ebben a században is meg kellett húzni a kutatás határát, így kézenfekvőnek tűnt e kategóriák alkalmazása. Mivel Sopron megye honfoglalás és államalapítás kori leletanyagának feldolgozása folyamatban van, így a mai megye közigazgatási egységét nem lett volna célszerű alapul venni, ezért egyfajta hibrid megoldás született: az ország területén belül az anyaggyűjtés részben az Árpád-kori és részben a mai közigazgatási határokhoz igazodik – így az kiterjed a 2002. évi megyerendezés nyomán Veszprém megyétől elcsatolt új területre is –, míg a mai országhatárokon túl az Árpád-kori megyehatárok adják a választóvonalat.
Az időbeli kereteket pedig a – sorozat tematikájának megfelelően – a magyar honfoglalás, illetve a Kárpát-medence egészének birtokbavétele és a 11. század vége – 12. század eleje alkotja.
A kötet szerkezetét tekintve elsőként bemutatja az egyes lelőhelyeket, ahol a lehetőség adott volt, értékelve is azokat. Ezt követi a terület leletanyagának elemzése, a regionális vizsgálatok, majd adatokkal szolgál a két megye korabeli történetéhez, illetve a nyugati határvidék kérdésköréhez.