Emberré válás

Az emberré válás története a tudomány világának egyik legfontosabb és egyben talán legérdekesebb területe, mely nagy kihívást jelent a kutatók számára. Különösen igaz ez az 1990-es évek elejétől kezdődően, amikor a különböző földrészeken végzett ásatásokon egyre nagyobb számban előkerülő leletanyag és egy új tudományág, a paleogenetika eredményei új távlatokat nyitottak az ember, valamint közvetlen rokonainak és elődeinek megjelenése, elterjedése és evolúciója megértésében. A paleogenetika a korábban élt emberfélék csontjaiból kivont örökítőanyagot vizsgálja, és ezt összevetve a mai emberek genetikai állományával az emberfélék származási kapcsolataira, vándorlására, illetve a mai modern embernek a Földön való elterjedésére is következtetni lehet. miközben azonban a paleogenetikai kutatás lényegesen átformálta az ember és rokonainak evolúciójáról megszerzett eddigi ismereteinket, több mint egy évtized telt azóta, hogy ezekről a tudományos kérdésekről összefoglaló munka jelent meg magyar nyelven. Ezt a hiányt pótolja az új tudományos eredmények szakszerű összefoglalásával kötetünk, amely többféle egyetemi képzésben tankönyvként, különböző szakterületek kutatói számára kézikönyvként vagy magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő munkaként vezeti be az olvasót az emberré válás kutatásába, annak módszereibe és tudományos vitáiba. Régészet és természettudományok címmel induló könyvsorozatunk első kötete számos tudományterület együttműködését mutatja be, ahol a régészet, az embertan, a humángenetika, a geológia, különböző természettudományos kormeghatározási módszerek alkalmazásával közösen fogalmaz meg új elképzeléseket arról, hogy mikor, hol és hogyan alakult ki a mai ember.