Demarkációs vonaltól államhatárig

Trianon helyi hatásainak elemzésekor különösen érdekes az új határ menti területek sorsa. A kötet célja az, hogy a hétköznapok szintjén és mikrotörténeti jelleggel közelítse meg az itt élt emberek történetét. Miként formálták át a helyi (alapvetően agrár-) társadalom mindennapjait az új határok? Megszakadtak-e azok a helyi gazdasági, rokoni vagy más kapcsolatok, amelyek a határ létrejötte előtt álltak fenn? Ha igen, akkor mikor? Mennyi időt vett igénybe, amíg a helyi közösségek ráébredtek az új realitásokra és hogyan élték át ezt? Milyen életmódváltozást eredményezett a kialakult helyzet, illetve vajon ennek csak vesztesei voltak, vagy esetleg haszonélvezői is? A kötet szerzője e témák átgondolásával kívánja a kutatás kezdőlépéseit megtenni, így – az eddig feltárt források jellegéből adódóan – elsősorban a határ mentén élő lakosság és a hatóságok közötti ellentéteket vizsgálja.

Bencsik Péter (1971) a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének habilitált docense. Kutatási területe a határok és a határátlépések története a 20. században, a magyar–csehszlovák kapcsolatok, illetve e két ország politika- és jogtörténete. A Lendület Trianon 100 Kutatócsoport mellett tagja az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoportnak is, ahol fő feladata a területi elhatárolódási folyamatok vizsgálata.