Clio Inter Arma

A kora újkori magyarországi történetírásról utoljára Bartoniek Emma (1895–1957) írt komoly összegzést. A jelen kötet természetesen nem pótolhatja egy új szintézis elkészítését. Inkább egy töredékes seregszemle ez, amelynek legfőbb célja felmérni, hol tart napjainkban a kutatás, és milyen új eredményeket tud felmutatni ebben a témában.
A kötet azokból a – tanulmánnyá érlelt – előadásokból áll össze, amelyek 2013-ban hangzottak el a „Történetírás Magyarországon a kora újkorban” című, Kosáry Domokos (1913–2007) 100. születésnapja emlékére rendezett konferencián, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. Már akkor kiderült: sok megbeszélnivaló van, mivel régóta nem folyt valódi diskurzus a kérdésről. A kötetben a konferencián megkezdett párbeszéd folytatódik: a tanulmányok nem különülnek el egymástól, hanem több ízben „rezonálnak” egymás gondolataira, továbbá az egyes szerzők, témák, művek újra meg újra felbukkannak, más-más megvilágításban, illetve szerepben. A dolgozatok közül három terjed ki a humanista történetírásra (bár ezek közül az egyik több korszak és tudományterület határát is bejárja); négy tanulmány témája a 17. század historikusai, illetve történetszemlélete; végül két nagyobb írás mutatja be a 18. századi magyarországi történettudományt.