Bronzkori ​kincsek Magyarországon

A ​Kárpát-medence területén a rómaiak megjelenése előtt a Krisztus előtti 14. és 10. század között élt késő bronzkori emberek hagyták hátra a legtöbb és legváltozatosabb emlékanyagot. Ők voltak azok is, akik halomsírjaikkal és monumentális földváraikkal addig soha nem látott mértékben formálták át a táj arculatát, feltöretlen földeket hódítottak meg és új települések tucatjait alapították az erdővel borított hegységek mélyén. Leglátványosabb tárgyi emlékeik azok a különleges bronz- és aranytárgyakat tartalmazó kincsek, melyek földbe kerülésének és elrejtésének titokzatos okairól több mint egy évszázada folyik a tudományos vita. Mára bizonyossá vált, hogy az értékes fegyvereket, ékszereket és munkaeszközöket tartalmazó együtteseket meghatározott szabályok szerint válogatták össze. A kincsek sokféle emléket őriznek: vannak köztük olyan tárgyak, melyek távoli földekre tett utazásokról, látványos szertartásokról, pazar lakomákról tudósítanak, mások a mindennapok munkáit vagy éppen véres harcokat idéznek. Elrejtésük szokása kizárólag a Krisztus előtti második évezred bronzkori Európájában előforduló jelenség, hasonlóra nem ismerünk példát a történelem folyamán sem kontinensünkről, sem azon kívül. A kötet szerzője egy egyetemi kutatási program keretében fémkereső műszeres csapatával másfél évtizede járja Magyarország bronzkori lelőhelyeit azzal a céllal, hogy minél többet felderítsen és megmentsen a még föld alatt rejtőző bronzkori kincsekből. Ebben a könyvben az így felfedezett leletek segítségével mesél a korról, a tárgyak elrejtőiről és a kincsek földbe kerülésének lehetséges történetéről.

V. Szabó Gábor az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének docense, a Kárpát-medence bronz- és kora vaskorának kutatója. Több nagy megelőző feltárás irányításán kívül magyarországi és erdélyi barlangok kutatását végezte, tapasztalatot szerzett a víz alatti régészetben, bronzkori falvakat és temetőket tárt fel, valamint számos hegyvidéki erődített település felderítését vezette. Az elmúlt másfél évtizedben fémkeresős csapatával harminchat bronzkori bronz- és aranykincset fedezett fel és mentett meg az ország különböző részein. Aktív terepi tevékenysége mellett több régészeti folyóirat szerkesztőbizottságának tagja; az Ásatási Bizottság és a Magyar Régész Szövetség elnöke.