Az arany évszázada

Az Avar Kaganátus fennállásának első évszázadát jellemző kivételes aranybőséget a ránk maradt régészeti leletek alapján jól ismerjük: számos, arany és más értékes tárgyban bővelkedő sírt tártak fel a régészek ebből az időszakból. Az avarok az 550–560-as években vándoroltak ázsiai szállásaikról előbb a kelet-európai sztyeppevidékre, majd a Kárpát-medencébe, és egy évtized leforgása alatt egy számos népet magába foglaló birodalmat hoztak létre. Az Avar Kaganátus felemelkedését és tündöklését az 560-as és a 620-as évek között több körülmény szerencsés együttállása tette lehetővé. Európai történetük első, név szerint ismert kagánja, Baján a sztyeppei történelemben többször feltűnő, karizmatikus uralkodó volt, akinek vezetői képességei elősegítették népének hadi sikereit. Európába érkezésükkor az avarok szövetségesre leltek a Keletrómai Birodalom uraiban, akik az északi határaikat fenyegető szomszédjaik megfékezését remélték az új katonai erőtől. E szövetség megkötésében központi szerepet játszott az avaroknak juttatott nagy mennyiségű arany és drága ajándék. A Keletrómai Birodalom anyagi támogatását élvező avarok gyors ütemben hajtották uralmuk alá Kelet-Európa, majd a Kárpát-medence különféle nyelvű és eredetű közösségeit. Ennek során egy olyan politikai alakulatot hoztak létre, amely később évtizedeken át képes volt rákényszeríteni a keletrómai szövetségest az egyre növekvő „aranyadó” megfizetésére. E juttatások jelentős hatással voltak az Avar Kaganátus társadalmi berendezkedésére és közösségeinek anyagi kultúrájára. Jelen kötet e folyamatokba nyújt betekintést az írott források és a régészeti leletanyag alapján megfogalmazódó tanulságok bemutatásával.