Leírás és Paraméterek
Az 1848-as megrázkódtatást követően a Habsburg Birodalom és az Apostoli Szentszék között 1855. augusztus 18-án – Ferenc József születésnapján – megkötött konkordátum negyedik cikkelye fontos engedményt tett, amikor kimondta, hogy „az érsekeknek és püspököknek szintúgy szabadságában álland tartományi gyűléseket és egyházmegyei zsinatokat a szent egyházi törvények értelmében összehívni és tartani, s azok tárgyalásait közzétenni”. Ezt követően IX. Pius pápa két enciklikában is szorgalmazta a zsinatok tartását. Az érseksége székhelyét szinte újjáteremtő Kunszt József kalocsai érsek így elhatározta, hogy minél előbb tartományi zsinatot tart, amit végül 1863-ban hívott össze. Az Osztrák Monarchiában Bécs, Esztergom és Prága után negyedikként Kalocsán tartottak tartományi zsinatot, amely az egyetlen ilyen esemény volt az érsekség újkori történetében. A tartomány területét ekkor a kalocsain kívül az erdélyi, a nagyváradi és a Csanádi egyházmegyék alkották. A zsinati dokumentumok elemzését, a fontosabb források értő kiválogatását A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790–2010 című OTKA-program keretében Adriányi Gábor, a nemzetközi egyháztörténet-írás elismert kutatója végezte el.
Műfaj | történettudomány |
ISBN | 978-963-416-005-2 |
ISSN | 2416-0873 |
Sorozat | Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti Források 2. |
Szerkesztő | Adriányi Gábor – Bárány Zsófia |
Kiadó | MTA BTK Történettudományi Intézet |
Kiadás éve | 2015 |
Kötés típusa | Keménytáblás |
Oldalszám | 179 |
Nyelv | magyar |
Méret | B5 165 x 235 |
Tömeg | 400 g |