Leírás és Paraméterek
„Mi volt ennek a háború előtti, közel negyedszázados építészetnek a jellemvonása? Az, amit röviden az iparművészet újjászületésének lehetne nevezni. Iparművészet mindenben, ami az emberi lakás kényelmét szolgálja. Kikeresése a legszebb formáknak. Megnemesítése, átszellemítése az anyagoknak. Az egyéniség visszatükrözése alaprajzon, falon, bútoron, csészén és poháron. Szükséglet-kielégítés. Azután pedig díszítés. S végezetül egységbe foglalása az egész hangulatnak, vonal és színegységbe foglalás. Az ember úgy élt a jó villában, jó bérlakásban, mint egyéniség. Szabad és független individuum. A kor építő ideálja a jó családi ház. Villa, cottage, falusi ház a polgárnak. Kertváros, kisház telep a munkásnak.
így volt ez a háborús évek derekáig. (Azután jött nálunk: a semmi, a sötét nincstelenség. És jött külföldön: a felfújt semmi. A ragyogó szegénység, az infláció, a históriai hóbortos, az anyagpazarlásos semmi. Luxusépítkezés fej nélkül.) És amikor elszállt a mámor, a megnyomorított világnak narkózis mámora, akkor 1924 táján kezd a konstruktív építészet előtörni. Az anyag elveszti varázsát, s a forma – a belső forma: a tér – diktatúrát teremt. Szuverén módjára maga akar uralkodni. A vasbeton-funkció vonalat keres, kifejezést akar, szerkezet után kiáltoz. Dísz, kényelem, egyéniség: semmiségek. Egy kollektív társadalomeszmény hordozója a ház, melyben sejt az egyén, sejttömb a család, sejtcella a lakás. Dacos akarat, technikai öntudat vezeti az építészetet, amelyben én is, te is, ők is részei egy társadalomgazdasági egésznek. De azért nem lehet tagadni: ezt a korérzést ki is tudja hozni a jó építész.”
Nádai Pál
| Műfaj | művészettörténet |
| ISBN | 978-615-5217-01-2 |
| Alcím | Lakásművészet Magyarországon 1920–1940 |
| Szerkesztő | Horányi Éva |
| Kiadó | Iparművészeti Múzeum |
| Kiadás éve | 2012 |
| Kötés típusa | Füles kartonált |
| Oldalszám | 275 |
| Nyelv | magyar |
| Méret | A4 205 x 287 |
| Tömeg | 1199 g |