Aquincumi Füzetek 11.

A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának valamint Os- és Népvándorlás kori Osztályának 22 régésze 85 helyszínen végzett régészeti munkát (21 megelőző feltárást, 30 próbafeltárást és 34 megfigyelést), melyek csaknem mindegyike a fővárosban folyó beruházásokhoz, építkezésekhez kapcsolódott. A feltárásokon töltött mintegy 1800 munkanap során közel 300.000 négyzetméternyi felületet kutattunk át. A régészeti örökségvédelmi munkát továbbra is a 2001. októberében életbe lépett, a kulturális örökségvédelemről szóló LXIY törvény alapján végezzük. Emellett a 4/2003. évi NKOM rendelet szerint, a Kerületi Szabályozási Tervekhez előírt örökségvédelmi hatástanulmányok régészeti fejezetének megírásához kapcsolódóan munkatársaink 9 terepbejárást végeztek az idén. A beruházások folyamatosan növekvő száma és a beruházók érdekeit szolgáló, egyre gyorsuló munkatempó intenzívebb szakmai munkát és az ásatások gyorsabb ügyintézését igényli. Ennek érdekében egyre inkább kell támaszkodnunk külső munkaerőre, s nemcsak szakmai területen, hanem műszaki, munkavédelmi, jogi és statikus szakemberek közreműködésére számítva. Az ásatások adminisztratív előkészítésének időszakát jelentősen meghosszabbította a 2004. május 1. után megváltozott közbeszerzési törvény, mely szerint a régészeti feltárások folyamatában lévő tevékenységek is - a korábbiakkal ellentétben - a közbeszerzés körébe tartoznak. Az új eljárás törvényben előírt végrehajtása esetenként akár két-három hónappal is meghosszabbíthatja a beruházó jelentkezésétől, a feltárás megkezdéséig terjedő időszakot. A régészeti feltárások eredményeit a gyűjteménybe került jelentős mennyiségű (800 láda, körülbelül 400 köbméternyi) leletanyag is jelzi, azoban valódi értéket képvisel a főváros történetére, topográfiájára vonatkozó számos új adat, felfedezés is. Klsőként kell kiemelni a kőérberki lakópark építéséhez kapcsolódó feltárást, mely kiterjedését tekintve alighanem az ország legnagyobb magánberuházáshoz köthető régészeti munkája. A középkori Kána falu eddig feltárt több mint 30 hektáros területén az ásatások igazolták, hogy a településre alkalmas területet a középkor előtti időszakban több őskori kultúra és a népvándorlás kor avar megtelepülői is használták. A másik szenzációs credménvt a Főváros beruházásában megvalósuló csepeli szennyvíztelep építését megelőző ásatás hozta. A kelta telep egvik temetkezéséből a Kárpát-medencében ritkaságszámbamenő cmbcrábrázolásos edény került elő. A Rudas fürdő átépítése során felszínre hozták a török kori fürdő központi medencéjének facölöpös alapozását, illetve a korábbi időszakból származó kelta helyi lakosság telepmaradvánvait.