Abszolutizmus és isteni jogalap

A szöveggyűjtemény összeállításával az volt a célunk, hogy a 16–18. századi európai politikai gondolkodás egyik problematikus, erősen vitatott kérdésének magyarországi megismeréséhez, megértéséhez járuljunk hozzá. Az abszolutizmus ugyanis egyike azon történelmi szakkifejezéseknek, amelyhez sok téves elképzelés tapadt az idők során. Általános például az a felfogás, hogy a korlátlan hatalommal társítják, vagy az, hogy a hatalom isteni eredetét értik rajta; sőt e két dolgot össze is kapcsolják oly módon, hogy az istenkegyelmiségből következtetnek a korlátok hiányára. Az ilyesfajta elképzelések lebontásához, valamint az abszolutista eszmék és az isteni jogalap lényegének bemutatásához a bevezető tanulmány ad, reményeink szerint, útmutatást. A teljesebb megértéshez szükség van arra, hogy egyes forrásrészletek mellett teljes terjedelmükben is közöljünk szövegeket, lehetőleg úgy válogatva meg azokat, hogy minél több fajta forrást vonultassunk fel, és földrajzi szempontból is minél szélesebb terü-letet fogjunk át. így nemcsak az abszolutista eszmék legjelentősebb nyugati képviselőinek (VI./I. Jakab, Jacques-Bénigne Bossuei) a munkái kaptak helyet, hanem egy Alekszej cár nevével jegyzett, de valójában egy angol royalista által írt pamflet, valamint egy olyan orosz forrás is (Feofán Prokopovics) amely a hivatalos ideológia legfontosabb dokumentuma volt Nagy Péter alatt. A szöveggyűjteményt főként történelemtanárok, történész-hallgatók számára ajánljuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól hasznosítható forrásolvasási szeminárium céljára is. Az egyes szövegek előtt rövid bevezetők találhatók, melyek a források keletkezési körülményeiről és (amennyiben lehetséges) azok szerzőiről adnak alapvető információkat. A kommentárokat a megértéshez feltétlenül szükséges minimumra korlátoztuk, hogy meghagyjuk az olvasónak a felfedezés örömét. A téma iránt behatóbban érdeklődőknek pedig egy rövid bib-liográfia nyújt tájékoztatást a forrásokra vonatkozó magyar nyelvű szakirodalomról.