A Taktaköz 10–11. századi sír- és szorványleletei, valamint a tiszalúc-sarkadi 11. századi temető

Ez a kötet szerkesztőtársam, Révész László tanácsára állt így össze, amikor kiderült, hogy a tiszalúc-sarkadi 11. századi magyar temető kézirata túlságosan rövidre sikerült Lengyel Imre csontkémiai és Pap Ildikó metrikus antropológiai vizsgálati eredményei összehasonlításának elhagyásával. A területet ismerő Révész tisztában volt azzal, hogy a Taktaközben nagy mennyiségű leletanyag nem került elő, ezért a közlésre vagy újraközlésre való feldolgozása nem fogja lényegesen hátráltatni e munka befejezését, amely ha nem is terjedelmében, de témaválasztásában így csatlakozhatott a korpuszsorozat többi, egy-egy országrész, megye, kistáj vagy lelőhely 10–11. századi régészeti hagyatékát feldolgozó megjelent vagy kiadásra váró kötetéhez.

(Részlet a kötet bevezetéséből)