A középkori Székelyföld. I–II.

A ​kötet több évtizedes helyszíni kutatás eredményeire támaszkodva a történelem, a régészet és a művészettörténet eszközeivel mutatja be a középkori és a kora újkori Székelyföld tárgyi emlékeit és ezek tágabb tanulságait. Az alapvetően történeti-régészeti szemléletű szintézist a kétkötetes munka terjedelmes függelékében az embertani és történeti állattani vizsgálatok eredményei bővítik, illetve hitelesítik.
A munka kitér a székelyek korai történetének és sajátos rovásírásának kérdésére is, amit a településrégészet, illetve az embertani vizsgálatok segítségével fontos új megfigyelésekkel egészít ki. A fő figyelem azonban a középkor településtörténetére, a faluhálózat és a mezővárosok kialakulására, a templomok és a templom körüli temetők régészeti kutatására, a határvédelemre és a fegyverzetre, a kor szellemi műhelyeinek számító kolostorokra és a székelyföldi nemességre, valamint a nemesi reprezentáció tárgyi vonatkozásaira (várak, udvarházak, kályhák és asztali kerámia, temetkezés stb.) irányul. Nem tagadva a középkori Székelyföld számos archaikus vonását, a könyv szerzője nagy hangsúlyt fektet azon mozzanatok feltárására, amelyek a vizsgált jelenségek tágabb magyarországi és európai vonatkozásait világítják meg. Az eredményeket ennek megfelelően nem csupán helyi szempontból, hanem tágabb kontextusban, a vármegyei és a szászföldi kapcsolatok, illetve az Erdélyt érintő távolsági kereskedelem szempontjából is vizsgálja. Mindezt egy esettanulmány, az eddig kevéssé kutatott Aranyosszék emlékeinek részletes feldolgozása egészíti ki.
A könyv gazdag fekete-fehér és színes illusztrációs anyaga – a szöveghez hasonlóan – zömmel publikálatlan tárgyakat, alaprajzokat és egyéb részleteket mutat be. Az elmondottak jobb megértését terjedelmes bibliográfia és részletes helységnévmutató segíti. A magyar nyelvű szöveget részletes angol nyelvű összefoglalások és képaláírások egészítik ki, a munka lényegi megállapításai így a külföldi kutatás számára is hozzáférhetőek.