A könyv a kora újkori Kárpát-medence művelődésében

A Magyar Királyságban és Erdélyben a nyomtatott könyvekkel együtt a kora újkorban mindvégig megmaradó kéziratosság látni engedi a nyugat-európaitól eltérő könyv- és nyomdatörténeti állapotokat. A nyomdai tevékenység kapacitáshiányát kéziratos sokszorosítás fenntartásával oldották meg. A kéziratban maradás olyan területekre volt jellemző, ahol fejletlen volt a nyomdai technológia, történeti okok miatt hozzáférhetetlenek voltak a nyomtatványok, vagy politikai nyomás alatt élt a közösség.
A kötet több tanulmánya foglalkozik könyvtörténeti vonatkozásokkal, amelyek a könyv formai kialakításának szemantikai tanulságait vizsgálva sok ismeretet közvetítenek a betűk, az illusztrációk, a kötések, illetve a kiadók működésének történetét illetően.
A tanulmánykötetben olvasás- és használattörténethez tartozó tanulmányok is megtalálhatók. A kora újkorban a magyarországi és erdélyi nyomdák kis példányszámmal voltak kénytelenek dolgozni, azonban a fennmaradt példányokban több könyvhasználó hagyott nyomot, mint Európa nyugati területein. Ennek köszönhetően a használattörténeti vizsgálatok lehetővé teszik a helyi kulturális élet történetének megismerését.