Leírás és Paraméterek
A kölcsönelemek, mint ismeretes, mind hangtani, mind alaktani és jelentéstani szempontból beilleszkednek az átvevő nyelv rendszerébe. Az empirikus kutatások alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a nyelv valamennyi szintjén szabályok és törvényszerűségek állapíthatók meg az átvétel beilleszkedési folyamatára vonatkozólag. A román–magyar interferencia vonatkozásában az ilyen irányú vizsgálatokban – a hangalaki és morfológiai kutatásokhoz képest – a jelentéstani elemzések bizonyos mértékben háttérbe szorultak. Egyrészt azért, mert a jelentéstannak nincs olyan pontosan kidolgozott , empirikus nyelvi anyagon alkalmazott és bevált fogalomrendszere, mint például a hangtannak és az alaktannak, másrészt a jelentéstani jelenségek jóval szórványosabb jellegűek, hiszen a kölcsönszavak többsége változatlanul megőrzi az átadó nyelvben meghonosodott jelentését, jelentéseit. Ennek az értekezésnek a célja: a román–magyar szemantikai interferencia kutatását újabb szempontokkal gazdagítani, a föltárt szemantikai törvényszerűségeket tovább árnyalni, és ezek alapján olyan elvi következtetéseket megfogalmazni, amelyek nemcsak a nyelvek érintkezésének ilyen jellegű vizsgálódásában hasznosíthatók, de bizonyos általános nyelvészeti stúdiumokban is.
Műfaj | nyelvtörténet |
ISBN | 973-8231-36-1 |
Alcím | A román–magyar nyelvi érintkezés lexikai-szemantikai kérdései |
Sorozat | Erdélyi Tudományos Füzetek 246. |
Kiadó | Erdélyi Múzeum-Egyesület |
Kiadás éve | 2004 |
Kötés típusa | Puhatáblás / Kartonált |
Oldalszám | 176 |
Nyelv | magyar |
Méret | B5 165 x 235 |
Tömeg | 280 g |