A Jugoszláv állam 1918–1939

„Az első világháború után átrendeződött Kelet-Európa térképe: új, korábban sohasem létezett országok jöttek létre, mégpedig sok esetben a nemzeti elitek szándékának megfelelően. Ezen országok közé tartozott a szerbek, horvátok, szlovének állama is. Az új királyság megalakulását 1918. december 1-jén kiáltotta ki Sándor régens herceg, trónörökös. Az állam megalakulásával egész évszázadok és generációk álma valósult meg… A nemzeti fejlődés és a nemzeti igények meghatározhatták a közös állam sorsát. A nemzeti egység általában nagyobb lojalitást biztosít az állam iránt, nagyobb politikai akaratot kölcsönöz az állam fenntartásához. A több nemzetiségű országban minden államszervezési intézkedés nemzeti felhangot is kap, és a nemzeti szempont meghatározza a politizálás egészét. 1918-ban a szerb–horvát–szlovén állam előtt két lehetőség állt: vagy egy centralizált «nemzetállam» épül fel a nemzeti egység koncepciója alapján, vagy pedig valamilyen, az egyes nemzetek és országrészek önigazgatását biztosító államforma alakul ki.”

(Részlet a bevezetőből)