Leírás és Paraméterek
Christian Norberg-Schulz szerint az építészet a költészet körébe tartozik. Tény, hogy a városok, tájak, falvak és épületek értékelésében a szépirodalom és a szociográfia is fontos szerepet játszik. Az írók hasonlatokkal, asszociációkkal és emberi tulajdonságokkal ruházzák fel az élettelen köveket és az élő, de a történelem iránt közömbös természetet. Az irodalomnak is köszönhetjük, hogy vannak otthonos helyeink, bátrabban mozoghatunk térben és időben. Az irodalom átsegít a mezsgyén, amely a tér geometriája és a hely szelleme között húzódik. Hamvas Béla sokszor és méltán idézett gondolatából inspirálódva a könyv tanulmányai megidézik a Petőfi megírta reformkori Pestet, a gangokkal teli századfordulós Budapestet, a mesés Kalotaszeget, a szociográfia felfedezte műemlékfalut, Hollókőt, illetve a kortárs vidékirodalom költészetté emelt faluképeit. De bejárhatjuk a Délvidék géniusza mellett a pécsi Uránvárost, és mesélni kezdenek Róma kövei is. A remekül megírt tanulmányok az épített környezetet szövegként látják és láttatják. Az építészet így válik költészetté, a genius loci pedig egy sajátos megismerési formává, amelyben a kövek és a táj megszólítják az embert.
| Műfaj | művészettörténet |
| ISBN | 978-963-9987-55-5 |
| ISSN | 2560-0265 |
| Alcím | Irodalom és építészet |
| Sorozat | TÉRformák – TÁRsadalomformák 5. |
| Szerkesztő | Kollár Árpád – Tamáska Máté |
| Kiadó | Martin Opitz Kiadó |
| Kiadás éve | 2019 |
| Kötés típusa | Puhatáblás / Kartonált |
| Oldalszám | 231 |
| Nyelv | magyar |
| Méret | A4 205 x 287 |
| Tömeg | 610 g |