A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. I–II.

Magyarország és Közép-Európa történetének, művelődésének hiteles, a teljesség igényével készített feltérképezése és bemutatása nem történhet meg a szerzetesrendek által sugárzott, és a történelem viharaiban annyiszor megvalósított, erőt, védelmet, értéket nyújtó Krisztusi lelkiség nélkül. Assisi Szent Ferenc fiai a magyar és a közép-európai történelemben és kultúrában oroszlánrészt vállaltak e téren. A ferences rend Magyarország legnépesebb és kulturális hagyományaiban legbegyökerezettebb rendje, mely a XIII. századtól végig kontinuus szerzetesközösségként működik. A koronként megjelenő szellemi hatásokra és kihívásokra reagálva jelentős művelődési, társadalomszervezési, identitásformáló szereppel bírt az újkorban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és Legújabbkori Történeti Tanszéke (Piliscsaba) 2002. október 14. és 16. között rendezett nemzetközi konferenciát Assisi Szent Ferenc rendjéről A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára címmel. Szimpóziumunk jelentőségét növelte, hogy Magyarországon 1926 óta nem rendeztek tudományos tanácskozást a ferences rendről. A konferencia témabőségét emellett annak is köszönhette, hogy 1990-ben újra megnyílhattak a rendi levéltárak és könyvtárak. Ennek következtében a konferenciát megelőző 12 esztendő kutatási-gyűjtési eredményei, tapasztalatai, összegzései, gyakran vitás kérdései is terítékre kerültek Piliscsabán. A ferences szellemiségnek a magyar és a környező népek hitére, vallásgyakorlatára, műveltségére tett felmérhetetlen hatása miatt nemcsak a szigorúan vett rend-történet, valamint az egyes kolostorok és misszióik eseményei kerültek szóba, hanem a ferences irodalom (iskoladráma, népének, prédikáció), művészettörténet, vallási néprajz, könyvészet, könyvtár-, levéltár-, iskola- és zenetörténet is nagy hangsúllyal szerepelt a tanácskozáson. Az előadott témák köre a ferences rend mindhárom ágát (obszerváns, minorita, kapucinus), valamint a klarisszák és a harmadrend működését is felölelte. A hazai kutatókon kívül Erdélyből, Rómából, Lengyel-, Cseh-, Horvát- és Németországból, valamint Szlovákiából érkeztek előadók a konferenciára. Ezeknek az előadásoknak az írott változata olvasható ebben a kiadványban.