A centralista Pesti Hírlap politikai stratégiái 1844–1847

A kötet a liberális ellenzéki centralista csoport tevékenységét kíséri figyelemmel a Pesti Hirlap 1844. júliusi átvételétől az Ellenzéki Nyilatkozat 1847. júniusi aláírásáig, és a centralisták tettei mögött meghúzódó stratégiai és taktikai megfontolások vizsgálata révén elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy az 1845 novemberében a reformellenzéken belül háttérbe szorult csoportosulás 1847-ben hogyan kerülhetett újra a politika élvonalába. A szerző vizsgálódásai során számos, korábban még nem vagy csak érintőlegesen tárgyalt forrást elemez. Köztük a Pesti Hirlapot leghosszabb ideig vezető Csengery Antalnak a folyóiratban névtelenül vagy álnév alatt publikált írásait, a Budapesti Hiradó, a Nemzeti Ujság, a Jelenkor, a Hetilap és az Erdélyi Hiradó jelen téma szempontjából fontos cikkeit, valamint a centralisták, illetve a reformellenzék vezetőinek egymáshoz írott leveleit. A stratégiai megfontolások elemzése során vizsgálat tárgyává válik Eötvös József A falu jegyzője című regénye is, mely annak ellenére is rontotta írója politikai megítélését, hogy célja a művel nem a központosítás eszméjének népszerűsítése, hanem csupán a fennálló állapotok bemutatása volt.